SZÉKELYCSÓKA

Föoldal Lelkipásztorok Események Képek

NEM AZ ÉVEK SZÁMA, HANEM AZ ÉVEK SÚLYA ALATT ROSKADTAK ÖSSZE



BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció

Pályázatfigyelő
- 2009.02.28.








Bőlcsőhelyünk volt Székelycsóka

Szeresd a földet!

"Szeresd a földet! A föld jó, és nemes.
És semmi sincs, mit méltóbban szeress!
Szülő elűzhet, testvér rossz lehet,
Máshoz pártolhat hűtlen kedvesed,
Lehet mindenki hozzád mostoha,
Megcsalni csak a föld nem fog soha!

Szeresd a földet! S ami föld tied,
Megválni attól ne legyen szíved.
Ha nincsen földed, drága pénzedért
Bármi bőségben, bármi fényben élsz,
Érezni itt sohasem fogod,
Hogy neked is van biztos otthonod.

Szeresd a földet! Önző vagy talán?
Úgy kell szeretned még csak igazán.
Hiszen te is csak por vagy, semmi több,
Egy kis múlékony, mozgó földi rög,
Kit ha a föld szerelme elragad,
Akkor sem mást szeretsz, csak te magad."

Részlet Jakab Ödön költő (1854-1931)
"'SZERESD A FÖLDET" című verséből.


Bölcsőhelyünk volt Székelycsóka

Székelycsóka múltja

Szabad székelyek ottthona volt a falu már 1567 előtt. Függetlenségüknek és szabadságuknak védelmét jelentette az aszűk vülgy, mely a Nyárád alsó vidékének egy kis haránt völgyében, a Töm patak eredeténél fekszik. A nagy „ Csókás” erdő fokozatos kiírtása biztosította a megélhetéshez szükséges földet több mint 430 éven át.

Az első hivatalos oklevelek által említett három kapuból, az évszázadok folyamán közel 600 lélekszámot kitevő település lett, önálló egyházzal, iskolával, és közigazgatással.

A fejlődés lassan, szinte zökkenőmentesen haladt 1962-ig, amikor az erőszakos kollektivizáláls kiváltotta a falu szülötteinek tömeges elköltözését. Ekkor vette kezdetét a rend, a fegyelem, a szorgalom és a becsület normáinak felbomlása a falu elsorvadása.

Fájdalmas és tragikus évek következtek elsősorban az idősebb nemzedék számára, akik közül sokat lelkileg, de fizikailag is megsemmisítettek.. Ekkor írtuk temetőnk egyik sírkövérea kor néma jelszavát: ”NEM AZ ÉVEK SZÁMA, HANEM AZ ÉVEK SÚLYA ALATT ROSKADTAK ÖSSZE”.

A nagy gazdasági fordulat nem hozta magával a beígért reményeket, nem tudta biztosítani a falu lakosságának ellátását. Megindult a lassú elvándorlás, új munkahely és új otthon keresése. E folyamat megállíthatatlanná vált olyannyira, hogy az 1989-es forradalmi változás után már csak 20% volt otthon az őslakosságnak. Lassan eltüntek az alázatos házak, a szép udvarok és utcák. Helyüket benőtte a gyom, a kegyetlen idő új sarjadéka.

Keserves az elköltözésnek, a földönfutásnak ez a kényszerű formája, melynek következtében több százan élnek gyökértelenül, más falvakban vagy városban, sóvárgó lélekkel gondolva vissza az elhagyott meleg otthonra, az igazi szülőföldre.

Úgy érezzük, hogy kötelességönket teljesítettük, amikor emléket állítunk az elveszett, vagy a sors által elrabolt bölcsőhelynek, a temetőben nyugvó őseinknek. Tesszük ezt azért is, mert anyáink és apáink küzdelmes élete, ragaszkodása és szeretete a kis falunk iránt, oltotta belénk azt a hitet, hogy szeretni kell a szülőföldet, a hazát, a hősiesen küzdő népet, az árván hagyott magyar nemzetünket!

Legyen áldott őseink emléke és erős hite!”

Részlet Szigeti Mihály: „Bölcsőhelyünk volt Székelycsóka” című falumonográfiából.1996


Bölcsőhelyünk volt Székelycsóka

A Falu keletkezése

A falu keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de az 1567-ben készült REGISTRU-ban Marosszék falvai között már mint önálló telepólés sorolják fel CHJOKAFALVA (Csókafalva) néven 3 kapuval.

A település nevét a Csókás erdőtől, vagy egy Csóka nevü személytől kaphatta, és 1567-től többször változott, de a „Csóka” szó mindig kísérte. SZÉKELYCSÓKAelnevezéssel 1851-től találkozunk, Ekkor kapta meg igazi, megérdemelt nevét, mely név tükrözi azt a tényt, hogy Marosszéken, tehát a Székelyföldön található, és azt is, hogy szabad székelyek települése volt.


Bölcsőhelyünk volt Székelycsóka

A maroknyi sereg hitélete

Székelycsóka Református Egyházközség temploma Egy írásos emlék szerint "õsi székely település".
Egy másik följegyzés szerint lakói "egytõl-egyig mind székelyek és református vallásuak".

Székelycsóka mint egyházközség 1810. a kb. 3km-re levõ Somosd leányegyházközsége. 1810-ben végleg elszakad Somosdtól és önálló anyaegyházközség lesz.

MInt anyaegyházközség 1978-ig áll fenn. Ekkor újra leányegyházközség lesz, de most már nem a Somosdé, hanem a Kisgörgényé.

A följegyzések szerint, amikor a gyülekezet református hitre tért, épített egy kis fatemplomot 1720-ban. Ez a templom a 18. sz. végén kicsinek bizonyult. 1800 január 20.-án elhatározták a templom lebontását és a mostani kõtemplom megépítését. Az új templom építéséhez hozzá is fognak 1801-ben, s a gyülekezet áldozatkészségével és munkájával 1804 július 27.-én be is fejezik.

A templom boltozatán ez a felirat áll:
"Ezen templomnak legelsõ indulásában volt kurátor Szabó István az 1800-ik esztendõben. Annakutána pedig épült a Görgényi Mihály és Görgényi János kurátorsága alatt. Elvégezte asztalos Backa Madarasi Vas Pál az 1804-ik esztendõben, júliusának 27. napján, az akkori volt lévita, Nagyváradi Szõcs József idejében."

Egy másik felirat is olvasható:
"Ezen Isten Anyaszentegyházát építette a Csókai filiás ref.eklésia tagjai az Istennek segedelmébõl, az Õ Felséges Szent neve dicséretének helyéül, amint szent Dávid énekli a 84. zsoltárban: "Jobb Uram, minekünk egy nap a Te házadban, hogynem mint ezer nap egyebütt, a hitetleneknek az õ társaságában".



Ahhoz, hogy idejében értesüljön következő Székelycsókához kapcsolódó programunkon, kérem iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy e-mailben, telefonon vagy postán felvehessük önnel a kapcsolatot.

Vezetéknév

Keresztnév:

E-mail cím:




Üzenetét innen egyszerűen elküldheti számunkra

Az Ön e-mail címe:

Üzenet:



Föoldal Lelkipásztorok Események Képek

Honlapkészítés